2012. március 6., kedd

Egy magyar Japánban!

Hamamatsu, Alsóörs - Valljuk be, nem mindennapi, ha egy hétesztendős fiú azzal áll oda szülei elé, hogy sikerrel összeszerelt egy áramkört. Márpedig Stubán Norbert így tett, s mint később kiderült, ez csak a kezdet volt a mára 26 éves, Japánban kutató alsóörsi fiatalembernél.

Az atyai indíttatás mindenképp megvolt a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) villamosmérnök szakán végzett Norbertnél, hiszen édesapja is mérnökember. Ám a miértekre a japán Shizuoka University PhD-s kutatója sem tudja a választ, annyi biztos, hogy kisgyermekkorától vonzódott a színes égőkhöz és fénycsövekhez, tízévesen már maga állította össze szobája világítását.


A veszprémi Vetési gimnázium, majd a már említett fővárosi BME után egyenes út vezetett az elektronikai technológia tanszék doktoranduszi képzéséig, amelynek keretében immár három és fél esztendeje az oximéter nevű kis szerkezet fejlesztésén dolgozik.
Az orvosi műszer lényege, hogy a szövetek roncsolása, azaz szúrás nélkül tudja mérni a vér oxigéntelítettségét. A szövetekből visszaverődő fény segítségével számolja ki a szülésnél különösen fontos adatot.

-A nők számára jelentősen megkönnyítené a szülést az oximéter. Jelenleg ugyanis vajúdáskor egy 3040 centiméter hosszú pálcát tolnak be a csecsemő homlokáig, így ellenőrzik az oxigénszintet, vagyis hogy egészséges-e, kibírja-e a szülést a gyermek.
Az új fejlesztésű oximéter azonban a terveim szerint alig lesz nagyobb, mint egy ötvenforintos pénzérme, ráadásul vezeték nélkül, rádióhullámok segítségével adja le a szükséges adatokat egy külső számítógépnek. Bízom benne, hogy néhány év múlva már a kórházakban is használni fogják a műszert - foglalja össze a tudnivalókat és a terveket a fiatal kutató.
Az oximéter fejlesztésének s a külföldi konferenciákon tartott bemutatóknak köszönheti Norbert, hogy tavaly március óta a Japánban található Hamamatsu városában élhet s dolgozhat.


- A nemzetközi Suzuki-ösztöndíjjal sikerült kijutnom a távoli országba, amelynek csupán az anyagi források tekintetében van köze az autógyárhoz, a világ minden tájáról és szakmai területéről támogatnak tehetségesnek tartott kutatókat - meséli a fiatalember.
A nyolcszázezres, Japánban kisvárosnak számító Hamamatsuban, a Shizuoka Egyetem kihelyezett, nyolcezer hallgatót magáénak tudó műszaki karán, az oximetria témakörében kutató Niwayama professzor iránymutatása mellett kutat.
- A körülmények tökéletesek a nyugodt és eredményes munkához, ám kellett egy kis idő, amíg kiismertem magam Japánban, hiszen azzal nem mondok újat, hogy nagyon különbözik a két ország. Olyan mindennapi problémákkal kellett megküzdenem, mint a vásárlás, hiszen egy élelmiszert sem ismertem, ráadásul minden japánul volt kiírva az üzletekben. Néhány hónap eltelt, mire - egy-két keserű tapasztalat árán - kiderítettem, hogy melyik étel milyen, s emészthető-e az egyébként harcedzett magyar gyomornak mondja nevetve.
Norbert baráti köre igen hamar kialakult, az egyetemen kutató lengyel és szlovák fiatalokkal hamar egy hullámhosszra kerültek, ám a ridegnek tartott japánokkal és a brazilokkal is sikerült összebarátkoznia. Merthogy Hamamatsu lakosainak tíz százaléka a dél-amerikai országból származik, s a magyar fiatalember szerint ez különösen jó, hiszen színt, életet, pezsgést visznek a kissé lassan oldódó japánok mindennapjaiba.

A szaké miatt különösen vonzó japán bárok mellett a brazil klubok a legjobbak a városban, már ami a bulizást illeti, de szívesen emlékszem vissza a szambafesztiválra is.


Persze ugyanúgy kellemes emlék a 3770 méter magas Fuji hegy hajnali megmászása, s a leírhatatlanul szép napfelkelte, az októberi 35 Celsius-fok, s a fürdés az óceánban, na meg az is, amikor fugut ettem egy étteremben.
Ez csupán azért izgalmas, mert a nem szakszerűen elkészített gömbhal halálosan bénító, azonnal ható méregként jut a szervezetbe, épp ezért csak mesterszakácsok alkothatják meg a szusihoz hasonlító étket.
A bulizás mellett persze a kutatással is jól halad a magyar ifjú, több alkalommal is publikálta már eredményeit szakmai folyóiratokban. Ugyan március végén lejár az egyéves ösztöndíj, s haza kell térnie a távoli országból, ám megfogadta, hogy egyszer, a nem is oly távoli jövőben visszatér a brazil szamba japán fővárosába.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése